Bár az időjárás még zord, itt az idő elgondolkodni azon, hogy milyen is legyen idén a kert?
Nekem ez megfelelne: Palazzo Pfanner, Luca, Olaszország
Én nem szeretem a telet, de például nincs az évnek még egy időszaka, amikor olyan nyugodtan lehetne olvasgatni mint ilyenkor, hogy a kerttervezésről ne is szóljak. Az alábbi válogatás elméleti és gyakorlati köteteket tartalmaz, meg a végén egy kis szórakozást.
Henry David Thoreau: Walden (Fekete Sas Kiadó, 2009)
A közvélekedés szerint a filozófusok nyeszlett népek, akik már attól befulladnak, ha a könyvtár poros levegője helyett ki kell menniük a szabadba. Nos, erre a képre erősen rácáfol Henry David Thoreau (1817-1862) amerikai filozófus, akinek Walden című könyve arról a két évéről szól, amit a Walden-tó partján töltött az erdőben. Ez idő alatt a maga építette kunyhóban lakott és szinte csak maga termelte, gyűjtötte élelmiszeren élt. Ha mégis szüksége volt valami egyébre, akkor fizikai munkát vállalt a környező tanyákon és abból teremtette elő.
Az erdei ház, ahol Thoreau két évet töltött
Walden egyébként Massachussetts államban található, úgy hogy van ott tél is, nem is gyenge. Az erdőben töltött időt Thoreau a természet megfigyelésével és elmélkedéssel töltötte, aminek fő tanulsága, hogy az emberiségnek a természet leigázása helyett eggyé kell válni azzal. A könyv egy kiskertet tekintve kevés gyakorlati tanáccsal szolgál, de mint tudjuk a kert nem csak kapálás, hanem egyben viszonyulás a valósághoz, aminek átgondolásában sokat segíthet a Walden.
Christine és Michael Lavelle: A biokertészet enciklopédiája (Jószöveg Műhely Kiadó, 2004)
Az elmélet után jöjjön a gyakorlat. A Lavelle házaspár könyvét már ajánlgattam, nem véletlenül. Organikus-biokertészként egyszerűen elmondhatatlanul hasznos könyv, ami minden gyakorlati tudnivalót tartalmaz a palántázás rejtelmeitől a vetésforgón át egészen a növénytársításokig. Ha valaki idén vág bele a kertészkedésbe, akkor alapmű, de gyakorló kertészek is haszonnal forgathatják.
A biokertészet enciklopédiája
Egy dologra azonban felhívnám a figyelmet: mivel a szerzők angolok, ezért a vetési, szüretelési időkben eltérések mutatkozhatnak a honi viszonyokhoz képest, de ez ügyben nyugodtan hagyatkozzanak a vetőmag csomagolásokon található dátumokra.
Noel Kingsbury: Művészi kertek (Geopen Könyvkiadó, 2005)
A kertész akkor a legboldogabb, ha a kertje egészséges és jó termést ad, de legalább ekkora öröm a szép kert látványa. A szépség fogalma persze sokféle, de tippekből sosem lehet elég, ez a könyv pedig bőven tartalmaz szép kerteket és a megvalósításukhoz szükséges jó tanácsokat.
Művészi kertek
Ha pedig kiderül, hogy megtaláltuk álmaink kertjét, csak éppen a magyarországi klíma nem kedvez neki, akkor még mindig álmodozhatunk arról, hogy milyen lesz ha nyerünk a lottónk és kontinentális klímájú birtokon növesztjük azt a bizonyos tökéletes, zöld gyepet.
Amerikától Óceániáig, szerk.: Dornbach Mária (Park Kiadó, 2006)
Szépíthetném, de ennek a kötetnek semmi köze a kertészkedéshez. Ezt azért raktam ide, mert így tél vége fele engem rendszeresen elönt az utazási vágy valami meleg, egzotikus helyre, de sajnos nem áll módomban ilyen télből a nyárba utakat tennem. Félmegoldás, de rajtam szokott segíteni, az útirajzok olvasgatása, amelyek közül a címben szereplő mű egy igazán különleges darab.
Amerikától Óceániáig
A kötetben 19. századi magyar utazók beszámolói szerepelnek, ami okán fűthet minket a nemzeti büszkeség is, de mindenféle nemzeti hovatartozástól függetlenül, lenyűgöző ezeknek a férfiaknak a bátorsága, akik repülőgép, oltások, utasbiztosítás és gurulós bőrönd nélkül távolabbi és kalandosabb utakra vállalkoztak mint amit sokan akár csak el tudnának képzelni.
