Hugh Fearnley-Whittingstall neve a River Cottage sorozatból lehet ismerős. A vidéki gazdálkodással jó barátságot ápoló városi séfet azonban most nem a tévében, hanem a könyvesboltokban kell keresni.
River Cottage minden napra
A River Cottage első részeit azt hiszem öt évvel ezelőtt láttam. Bár akkor még nem volt kertem (sőt nem is reméltem, hogy lesz), a sorozatot nézve arra jutottam, hogy ha valahogy szeretnék élni, az ez az élet. Gyönyörű ház, gyönyörű kert, saját nevelésű állatok, jóságos falubeliek és főzés, főzés, főzés.
A sorozat Nagy-Britanniában óriási sikert aratott, Hugh Fearnley-Whittingstall egy egész mozgalmat indított útjára, és nem mellékesen, River Cottage életét is felpezsdítette. Az eredeti szakmáját tekintve szakács szerzőtől nyilván nem meglepő egy szakácskönyv, azonban azt kell mondanom, hogy ez a könyv lényegesen több mint egy egyszerű receptgyűjtemény.
A nagyon angol trifle ribizlis verzióban©Hugh Fearnley-Whittingstall: River Cottage minden nap (Alexandra, 2012)
Fearnley-Whittingstall ugyanis mindent belepakolt ebbe a könyvbe, amit a River Cottage kalandból tanult. Ez a tudás pedig messze túlmutat olyan zöld jó tanácsokon, hogy lehetőleg a helyi kistermelőtől vásároljunk vagy hogy szezonálisan étkezzünk. Egy életformát mutat be, ami egyrészt a sajátja, másrészt roppant élhető hétköznapokat eredményez, ráadásul zöld. A könyv felépítése is némiképpen eltér a megszokott szakácskönyv rendszertől. Alapvetően a szakácskönyveknél megszokott két fő szervezőelvet egyesíti, így születnek meg az alapanyagokat (Halak, Zöldségek) és étkezéseket, ételtípusokat bemutató (Reggeli, Finomságok) fejezetek, amikhez igen hosszú bevezetők tartoznak. Ezek a szövegek mind hosszukban, mind tartalmukban meghaladják az ilyen típusú könyveknél megszokottat.
A tízperces csokis keksz©Hugh Fearnley-Whittingstall: River Cottage minden nap (Alexandra, 2012)
Személyes hangvételű írások ezek, amelyek nem csak a szerzőhöz, de az adott téma környezettudatos megközelítéséhez is közelebb visznek. A halaknál lista igazít el, hogy mely fajtákat, milyen halászati módszereket részesítsünk előnyben a vásárlásnál. A húsoknál nagyszerű tippeket kapunk arra nézvést, hogy miképp készítsük el az állatok kevésbé nemes részeit a hússal való takarékosság jegyében. Mondjuk pont ez az ajánlás magyar szemmel nézve elég vicces. Fearnley-Whittingstall azon ötlete, hogy mondjuk szívet, oldalast vagy báránynyakat készítsen az ember nyilván nagyon merész Nagy-Britanniában, de a zúzapörköltek, pacallevesek és lábbal (is) megpakolt csirkeaprólék levesek országában ezeken az alapanyagokon annyira nem hökkenünk meg, viszont sokat tanulhatunk arról, hogy miképp tehetjük ezeket a fogásokat a fűszerezéssel újszerűvé.
Bari rajz a bárányszív receptje mellett©Hugh Fearnley-Whittingstall: River Cottage minden nap (Alexandra, 2012)
Meg arról is, hogy milyen nagyszerű dolog, ha egy kedves ember ír könyvet. Az egész kötetben egy erőszakos mondattal nem találkozunk. Nincs ökölszabály, meg alapmű, meg így kell. Okos, a mindennapi háztartásvezetés során is jól használható ötletek és tanácsok vannak, amiket az olvasó figyelmébe ajánl az író, hozzá téve, hogy bár Fearnley-Whittingstall is a helyi termékekre helyezi a hangsúlyt, de bevallja, hogy bizony néha ő is bűnözik és eszik déligyümölcsöt vagy török sárgabarackot.
Kedvenc részt nem nagyon tudnék választani. Az egész könyv nagyon szép, igényes fotók és vicces rajzok teszik egyszerű olvasgatás szempontjából is vonzóvá. Ha azonban valamit ki kéne emelnem, azok az eddig számomra ismeretlen, hagyományos angol-skót ételek receptjei mint a cranachan, az Eton-mess vagy a trifle.
Hugh Fearnley-Whittingstall: River Cottage minden napra (Alexandra 2012, 415 oldal, 6500 Ft)
