A terasz után lássuk mi termett a kertben.
Sajnos azt kell mondanom, hogy a tavalyi bőséges termés után, idén igen szerény lett az eredmény. Kétségtelen, hogy ebben közrejátszik, hogy csúszva vágtam bele az ültetésbe, de azt hiszem legalább ekkora – ha nem nagyobb – gond volt a szárazság. Pedig locsoltam rendesen, de nincs az a locsolás, ami pótolni tudná a több hónap kimaradt esőt. Sok minden ki sem kelt, más növények pedig nem hoztak termést.
Míg tavaly augusztusban azon caccogtam, hogy nem szeretem a cukkinit, sőt azt sem tudtam, hogy kinek ajándékozzam el, addig idén egyszerűen nem tudott tovább lépni a virágzásból. Ugyanez igaz a sárgadinnyére is, pedig azt abszolút időben vetettem, akárcsak a kukoricát, amiből összesen négy kis csoffadt cső sikeredett.
A San Marzano paradicsom viszont azt hiszem nem szeret nálam lenni, mert amint lesz rajta egy szem, ami elkezdene érni, azonnal bebarnul a vége és leesik. Pedig nagy örömömre szolgált volna, ha bővíthetem a paradicsom választékot.
Persze azért lett termés is. Vöröshagyma, lila hagyma, krumpli és most már szüretelhető a koktél és a normál paradicsom, ahogy a tavalyról ismerős spanyol paprikák sem rettentek meg a hőségtől. A lila káposzták is jól haladnak, szerintem lesz belőle nyolc-tíz szép fej.
Ami viszont mindenképpen jó hír, hogy egyszerűen nem voltak kártevők a kertben. Bevallom a tavalyi pajor, káposztalepke és kabóca dömping után azt gondoltam, hogy ez lehet, hogy kemény volt, de a java majd idén jön, tekintve hogy már másodszorra terítem meg a vacsora asztalt.
Szerencsére nem így lett, amiben biztos közre játszott a szárazság, de merem azt gondolni, hogy a jól alkalmazott növénytársítások és a kertbe csalogatott madarak legalább ekkora szerepet játszottak a dologban.