Naptej helyett nem jó a répa, más szempontból azonban igen hasznos.
A répaember
Mindig is tudtam, hogy a média, különösen a televízió világa egy kimeríthetetlen kincsesbánya, de amit ma találtam, minden várakozásomat felülmúlta. Hiszik vagy sem, de volt egy amerikai sci-fi sorozat a Lost in Space (1965), amelynek egy epizódja a Zöldségek lázadása címet viselte. Mint a fenti kép is bizonyítja, a bátor űrhajósoknak megvault répákkal (is) kellett szembenézniük küldetésük során, de ők nyilván nem rettentek meg a feladattól, hanem rettenthetetlen módon vették ezt az akadályt, majd újabb galaxisok felé kormányozták űrhajójukat.
A répa azonban nem ezért jutott eszembe, hanem a napozás okán. Bár már az 50 faktoros naptej sem ritka és az UV B riasztások is mindennaposakká váltak, azért jó lenne nem elfelejteni, hogy a nap nem egy körmönfont, romlott szívű gyilkos. A napfény elengedhetetlen az emberi léthez, bizonyos vitaminok csak napfény hatására termelődnek az emberi szervezetben, úgy hogy ha valaki úgy képzeli a biztonságos napozást, hogy non-stop le van kenve valami nagyon erős napvédővel, akkor téved. A napvédő krémekben kémiai anyagok adják a fényvédelmet, amit nem valószínű, hogy egyfolytában igényel a bőrünk. Másrészt, és ez a személyes véleményem, nem hiszem, hogy az a túlélés kulcsa, hogy elszoktatjuk a bőrünket a naptól, sokkal inkább az, hogy nem ész nélkül napozunk.
Alapszabály, hogy 11 és 15 óra között nem napozunk, ha pedig mégis napon kell lennünk akkor lekenjük magunkat. Kémiai anyagok ide vagy oda én minap egy 40 perces biciklizés alatt égtem le, pedig közben többször voltam boltban, szóval nem csaptam ki magam grillezni a napra. Igaz ez a kertészkedésre is. Eleve tűző napon nem jó dolgozni. Sokkal fárasztóbb a munka és ott a napszúrás lehetősége is, még árnyékban is. Ha azonban leégünk, ami naptejjel is megtörténhet, akkor érdemes kipróbálni az alábbi, garantáltan vegyszermentes módszereket.
Aloe vera
Majd minden napozás utáni krémben megtalálható, nem véletlenül. Hűsít és extra mértékben hidratál. Egy aloe vera beszerzése nem nagy ügy, már ezer forintért kapható, a gondozása meg végképp nem nagy ördöngösség. Locsolni kell, aztán nő, számtalan új hajtást hoz, úgy hogy egy idő után már az a legnagyobb gond, hogy mihez kezdjünk a rengeteg növénnyel. A használat is egyszerű. Törjünk le egy levelet, hasítsuk fel és kenjük a belsejét az égett bőrre. Egy dologra kell ügyelni, hogy a tüskék nehogy megkarcolják a bőrt. Hamar beszívódik és nincs kellemetlen szaga.
Uborka
Hasonló módon működik mint az aloe, bár kisebb a hatékonysága. Legjobban karikákra szeletelve használható.
Jég
Önmagában jó humor forrás jégkockát dobni valaki pólójába, erős leégés esetén viszont jól jön mint extra hűsítő. A leégett bőrt bármivel is kenjük be, utána jégkockával masszírozzuk be. Hűsít is, de ami még jobb, hogy mivel folyamatosan olvad, csúszik, így úgy masszírozhatjuk be a krémet/aloe verát a bőrbe, hogy nem húzzuk.
Répa
A répa leégésre nem jó, béta karotin tartalma viszont szebb és hosszan tartó barnaságot eredményez.
Paradicsom
A paradicsom a legújabb kutatások szerint már akkor csökkenti a leégés esélyét, ha megesszük, különösen ha megfőzve fogyasztjuk. Úgy hogy végre értelmet nyert a pizza és a bolognai szósz, azon túl is hogy finom.
Végül, de nem utolsó sorban meg kell említeni a növényi olajakat és vajakat (kakaó, shea, stb.), amelyek nagyon jók a bőrnek, táplálják azt, különösen napozás után, de önmagukban nem védenek sem a leégéstől, sem a nap káros sugaraitól, mert nincs bennük fényvédő. Viszont ha sok zöldséget és gyümölcsöt eszünk (különösen piros színűeket), az jó kondiban tart kívül, belül, így a napot is jobban bírja majd a bőrünk.
