Az elmúlt hét esős időjárásának meg lett az eredménye. Megérett a retek.
Mint írtam, a retket sima virágláda vetettem, de a véletlen úgy hozta, hogy jutott retekmag a nagy ládába. A képen a baloldali a becsúszott retek, a jobboldali a virágládás. Az eredmény szemmel látható, aminek a tanulsága, hogy nagyobb föld, nagyobb retek.
Meglepő módon ízre sem egyeznek. A pici már elkezdett fásodni, úgy hogy ki is szedem az összeset, mielőtt ilyen szomorú véget érne a termés. A nagy viszont igazi vajretek, viszont úgy csíp, hogy azt hittem leég a nyelvem. Oké, én nem bírom az erőset, de ezzel együtt is van benne cucc. Főleg az általában kapható, vízízű retkek mellett.
És ha már a terasznál tartunk, akkor essen szó a többi ládáról is, már csak azért is, mert fantasztikusan néznek ki! A paradicsomot még nem ültettem ki, mert az esővel együtt jeget is jósoltak és nem szerettem volna, ha a frissen kiültetett palántákat rögtön agyon is csapja egy kiadós jégeső.
Viszont kísérleti jelleggel vetettem paradicsommagot. Csak úgy, semmi palánta, semmi fakszni. Szemmel láthatóan kinőtt és nem sokkal marad el a palántáktól. A palántázásba már késő belevágni, és vetni sem éppen érdemes (bár meg lehet próbálni). Viszont ha valakit a palántázás macerája tartott vissza a saját paradicsomtól, az jövőre próbálja ki a magvetéses paradicsomot.
A paradicsom tavasz elejétől vethető, amikor már viszonylag állandó a meleg, nem hideg a föld és nem sanszos fagy. Bár én biztosabb útnak látom a palántázást, ismerek olyat, aki évek óta magról termeszti a paradicsomot és működik neki. Másrészt lehet úgy is nézni, hogy pár magot elvetni nem nagy energiabefektetés, így ha nem lesz belőle semmi, akkor sem buknak sokat, ha meg igen, akkor 100 százalék a nyereség!