Nem science fiction, hanem a valóság. Lássuk mi élte túl a telet.
Oregáno
Mikor idén először kimentem a kertbe, nem sok mindenre számítottam. Azaz egy dologból sokra számítottam, gazból. De se égig érő fű, se méretes tarackok nem fogadtak. Hiába, megérte a tavalyi kitartó és folyamatos gyomlálás, és a télire fennhagyott mulcs is jó ötlet volt. Na de ami volt!
Egyrészt megmaradtak a rozmaringok. Aztán szép tömött bokrokban várt az oregáno és a napraforgó is elpotyogtatott annyi magot, hogy nőjön magától. A legjobb azonban a hagyma. Tavaly a nagy szárazságban felmagzott a hagyma, amit én hagytam (mondjuk mi mást tehettem volna?), hogy tudjak magot gyűjteni. Ez kétszeresen is jó döntésnek bizonyult: 1. lett egy csomó hagyma magom 2. rendezett sorokban várt a lila és a vöröshagyma, anélkül hogy bármit is tettem volna.
A rendes hagymák sorban nőnek
A kétéves növények közül a rebarbara beérett, azonban az articsókából nem lett semmi és nem is úgy néz ki, hogy lesz. Egy elvárást azonban maradéktalanul hoz: sok helyet foglal.
Így néz ki az articsóka, bal sarokban a rebarbara
Az alábbi képen az idei indulást láthatják. A kert már szépen kigazolva, beültetve, ahol kell frissen mulcsolva. De ami zöld, az mind még az előző év eredménye.
Kertindulás 2012
A felsorolásból egyébként kifelejtettem a spenótot, a rukkolát, a facéliát és a kamillát, de a képen láthatják. Mit mondhatnék? Nyilván a jól végzett munka meghozza a gyümölcsét, de leginkább a jó vetőmag.
