Ha eddig nem tették meg, itt az ideje a palántázásnak. Nem kell hozzá más csak mag, föld és edények.
Mag
Ahogy tavaly, úgy idén is bio magokat választottam. Ha valamiből nem találtam biót, akkor csávázatlant. A csávázott magot vegyszerekbe áztatják, hogy ne támadják meg a földben a gombák. , amit állítólag az indokol, hogy különben nem fog kinőni semmi. Míg tavaly érzésből, most már tapasztalatból mondhatom, hogy a csávázatlan (nem vegyszerezett) magok nagyszerűen működnek. Míg a biomagokra rá van írva, hogy bio, a csávázottra, hogy csávázott, addig a csávázatlan mag arról ismerszik meg, hogy nincs írva semmi a csomagolásra.
Csávázott mag
A másik gyakran visszatérő szó a hibrid. Ez nagyjából azt jelenti, hogy két fajta előnyös tulajdonságait ötvözi a vetőmag. Ez jól hangzik, de ha például ilyen magból ültetjük a paprikát, majd kiszárítanánk a magokat, jövőre nem nagyon fog működni, tehát vehetünk újra magot. Míg ha nem hibrid magot veszünk, akkor a termésből magunk is elő tudjuk állítani a vetőmagot.
Csávázatlan mag
Itt ellenpontként azt szokták emlegetni, hogy az így kinyert magok esetében nem garantálható, hogy ugyanolyan lesz a termés mint előző évben. Ez igaz, viszont lehet, hogy jobb lesz, mert a növény alkalmazkodik a környezetéhez, ez esetben a mi kertünkhöz.
Többen kérdeztek a génmódosított magokról. Génmódosított vetőmaggal alapvetően nagyipari méretekben dolgoznak, jellemzően a kukorica, repce, szója, gyapot termesztése során használják ezeket, így egy átlagos kertésznek nem kell attól tartania, hogy génmódosított vetőmag kerül a földjébe.
Föld
Léteznek külön palántázásra kitalált földek, ahogy bio termőföldek is. Ezeknek az ára magasabb mint az átlagos virágföldé. Senkit nem akarok lebeszélni semmilyen úri huncutságról, ha ezt érzik biztosnak, vegyenek ilyet, de egyébként a célnak teljesen megfelel az átlagos virágföld is.
Edény
Szerintem a jó kertész környezettudatos, főleg, hogy ki legyen az, ha már a kertészek sem? Ennek szellemében én idén is tejfölös pohárban palántázok, amik egy része felgyűlt, egy része tavalyról maradt. Választhatják még a tőzegpoharakat, amiknek az az előnye, hogy a palántákkal együtt elültethetők. Amire mindenképpen figyelni kell, hogy gyakran kell locsolni, mert könnyen kiszárad, míg ha túllocsolják, be is penészedhet.
Palánták tojástartóban
A nagyon ökotudatos és gyakorlott kertészek választhatják a tojástartót illetve nevelhetnek palántát virágládában. Ez utóbbi akkor jó, ha teraszon-lakásban szeretnék majd nevelni a növényeket. Ha ügyesen vetettek és minden szépen kinő, akkor ezzel a módszerrel megússzák a palánta átültetést.
Palántázás
Az edénybe beszórjuk a csomómentes földet, amit lenyomogatunk, hogy ne legyen levegős, de ne is legyen túl kemény, majd locsoljuk meg langyos vízzel. Ezt követően szórjunk 3 darab magot az edénybe, nagyobb magból, elég egy-két darab. A magokat (a nagyobb magokat ültessük mélyebbre mint az aprókat) fedjük be egy kis földdel és locsoljuk, de ügyeljünk rá, hogy semmiképpen se legyen sáros a föld és ne legyen hideg a víz.
Palánták
A másik nagy kérdés a rásegítés. Ha közelben a kert vagy a terasz építhetünk mini fóliasátrat (mint Virágtól megtudhattuk akár műanyagpalackból is), ha lakásban palántázunk, akkor rakhatjuk a fűtőtestre. A meleg egyértelműen nagyot dob a növények fejlődésén, de a fóliánál figyeljünk a levegőztetésre, különben bepenészedik, a fűtőtestnél pedig fokozottan locsoljunk, különben könnyen kiszáradnak. Szokták még javasolni, hogy a cserepeket fedjük le fóliával. Én ezt semmiképpen nem tenném a fent emlegetett penészedés miatt. És persze, meleg, napos helyre rakjuk az edényeket.
Kiültetés
A palántákat akkor lehet szétültetni, ha minimum két rendes levéllel kell rendelkeznek. Érzékeny jószágok, finoman kell bánni velük, le ne szakadjon levelük, gyökerük.
Palánták a szabadban
Ha ez meg van és elég meleg az idő, akkor el lehet kezdeni a kiszoktatásukat. Éjszakára azonban ne hagyják kinn, különös tekintettel arra, hogy mint a mellékelt ábra is mutatja, áprilisban még simán lehetnek éjszakai fagyok.
