A Pannonhalmi Főapátságban már többször jártam. Láttam a könyvtárat, lenyűgözött a hegy tetején trónoló apátsági épület, a több mint ezer éves múlt (az apátságot 996-ban alapította Géza fejedelem) és egyszer eme szent épülettől pár száz méternyire sikerült belekóstolnom a helyiek által „pannonhalmi kerítésszaggatónak” nevezett pálinkába is. Finom nem volt, viszont csúnya véget értem. Mentségemre szóljon, hogy igen fiatal voltam. Az Apátsági Arborétumban azonban most jártam először.
A Pannonhalmi apátság
A látogatás apropóját a bencések különböző termékei adták. A Főapátság ugyanis komoly és változatos termékskálával bír: likőrök, csokoládék, teák, szappanok és levendula teszi ki a kínálatot, ami szép és jó, de nekem izgalmasabb kérdésnek tűnt, hogy hol és leginkább miből készülnek vajon ezek a termékek?
A bencés gazdaság
A honlapjuk szerint „a Pannonhalmi Főapátság kertjében a 17. század óta termesztik” a levendulát. Nem tudom maguk hogy vannak vele, de engem mindig megborzongatnak a több százéves hagyományok. Ezért imádom az olajfákat is; hihetetlen, hogy egy fa több generáción keresztül ad termést, ezáltal pedig családoknak megélhetést. Na de térjünk rá az arborétumra. Szavam nem lehet igazán szép, erdős, de engem nem ez érdekelt, hanem a fűszerkert. Mint majd látni fogják, nem véletlenül.
Levendula sorok
Egy kellemes kis sétányon visz az út a kerthez, ami egyszer csak teljes pompájában jelenik meg az ember szeme előtt. Tágas völgyet tagolnak a rendezett levendula sorok, amik még őszi, hervadtabb formájukban is gyönyörű látványt nyújtanak. A levendula ültetvény mögött takaros gazdasági épületek állnak.
Itt lesz a biomasszából fűtés
A vezetésnek azonban nem ezek adják az első pontját, hanem egy fával burkolt épület, ami az apátság kazánházát rejti. Itt igen részletes bemutatót kaphatunk arról, hogy miképp biztosít magának fűtést (biomassza kazánnal) és áramot az apátság. A rendszer ugyan nem fedezi a komplexum teljes energiaszükségletét, de így is jelentős megtakarítást eredményez a büdzsében, plusz jó látni, hogy ha valahol nem csak szólamokban nyilvánul meg a zöld gondolat hanem tettekben is.
Fóliasátor is van
De essék szó a gazdasági épületekről. Az egyikben egy gyógynövény-teázó található, ahol a már említett csokoládék, likőrök, valamint az egyéb apátsági termékek is kaphatók, valamint padlásán gyógynövényszárító lett kialakítva.
Helyi termékek
A teaház melletti épület a levendula lepárló üzem, ahol így ősszel nem, de nyáron akár működésközben is láthatjuk a gépeket, megismerhetjük a levendulaolaj lepárlásának folyamatát.
A levendula üzem
Én igen kíváncsi kislány voltam. Most már kislány nem vagyok, de a kíváncsiságom mit sem csökkent. Lenyűgözve néztem a lepárlót, kinn az őszi tájat és beleborzongtam az egészbe.
Így készül a levendulaolaj
Láthattam és megérthettem egy folyamatot, hogy egy növényből miképp lesz illatos olaj, abból téli estéket felmelegítő, kényeztető szappan, ráadásul mindezt Pottyondy Ákos tolmácsolásában, aki maga is részt vesz a gazdaság irányításában, szervezésében.
Többféle méz is van
Egy pillanatra felmerült bennem, hogy az egész kertet beáldozom a levendulának, de két perc múlva azért rájöttem, hogy még akkor is csak egy apró üvegcsényi olaj jönne össze. Ámulat után józanság , agymenés helyett konzumálás. Jó lesz ez így.
Fűszerek
Amit viszont durván elirigyeltem, az a bemutató gyógynövény- és fűszerkert. Takaros, kövekkel körberakott ágyásokban burjánoznak itt a különböző gyógy- és fűszernövények, majd akkora helyen mint az én egész kertem. A megszokott dolgok mellett – oregánó, kakukkfű, menta, cickafarkfű – különlegesebb dolgok is helyet kaptak itt mint az izsóp, ami kiváló gyulladáscsökkentő és vérzéscsillapító, vagy az egészen bizarrul festő fekete nadálytő, aminek a gyökerét húzódások kezelésére használják.
Fekete nadálytő
Hát így fest a pannonhalmi szerzetesek gyógynövényes kertje, ami előzetes bejelentkezés alapján egész évben látogatható, hogy pontosan mikor, arról itt vannak bővebb információk. Nem mondom, hogy ne most menjenek, mert nem akarok senkit se lebeszélni egy jó őszi vagy téli kirándulásról. Viszont akkor se hagyják ki a nyári látogatást. Egyedülálló, mind az öt érzéket megmozgató élmény lesz. Én már alig várom.
