Az articsóka

Articsóka

Az articsóka a kert talán legkülönlegesebb növénye, amit abszolút kísérleti jelleggel ültettem. És nem hiába.

A kísérletre leginkább az vitt rá, hogy ez csúcsgasztronómiából ismerős növény igen drága (480-600 Ft/fej) itthon, így nem állíthatnám, hogy túl sok articsóka vacsorát rittyentettem volna az elmúlt években. A drágaság egyik oka mindenképpen abban keresendő, hogy itthon elit zöldségnek számít, másrészt hogy nem termesztik. A termesztés hiánya hiányát klimatikus viszonyok nem indokolják, így az lehet a gond, hogy nem része a magyar konyhának, pedig az én századfordulós szakácskönyvemben bizony van articsókás recept. Az is igaz, hogy sok minden más is, ami manapság ritkaságnak számít.

Itt tart az én articsókám

Az articsóka sok helyet foglal és nagyra nő, de csak a második évben fordul termőre, így én még csak a helyfoglalás állapotában tudom bemutatni. A feladat az lesz vele, hogy ha szépen nő, akkor ősszel vissza kell vágni és be kell takarni földdel, hogy védve legyen a fagyoktól. Ha jól sikerül a telelés, akkor júliustól szeptemberig folyamatosan szedhető, bár tenném hozzá, az olaszoknál már tavasszal indul a szezonja, de hát más klíma, más szokások.

Sok articsóka

Az articsóka azonban nem csak finom, hanem nagyon látványos is, így dísznövényként is ültethetjük. Sokáig dísznövényként is tartották, de láttunk már ilyen kasztot váltott növényeket, elég csak a krumplira vagy a paradicsomra gondolnunk.

Virágzó articsóka

Az articsókának egyébként a még ki nem nyílt virágját esszük, amit úgy hívnak hogy articsóka szív. De ha elnyílik, az sem baj: nem ehető, de nagyon szép, szőrös virága van, mivel a bogáncs rokona. Hogy nagyobb mennyiségben hogy néz ki, azt meg megtekinthetik az alábbi videón. A kisfilmet minden bizonnyal azért készítette a cég, hogy megmutassa, hogy milyen friss is az ő termékük, de ezzel nem kell foglalkozni, éljen a látvány!