Parasztvasárnap

Szőlőfürt

Tudják mi az a paraszt vasárnap? Az a nap, amikor esik az eső, mert akkor nem kell kimenni dolgozni a földekre. Ezt a Beustól tanultam, de a látogatásban nem ez volt a legnagyszerűbb, hanem a gyönyörű táj, a rendezetten fekvő szőlősorok és végül, de messze nem utolsó sorban, Beus vendégszeretete, ami kiváló borban is megnyilvánult.

Bioborászatokról egyre többet hallani, nekem pedig volt szerencsém most egybe ellátogatni. A bioborászat igazándiból egyszerű dolog: jó föld kell, jó szőlő kell és ennyi. Nincs permetezés, csak kénnel és rézzel. A dolog egyszerűnek tűnik, és ily formán az is. Van viszont amiben egy bio- és egy hagyományos szőlészet között semmi különbség nincs: a szőlőre fordított munka. Kapálás, kötözés, kacsozás, permetezés, szüret ugyanúgy van egy bio szőlészetben, úgy hogy aki előtt már körvonalazódott egy kép, amely szerint a bioborászat egyenlő a rideg tartással, ki kell ábrándítanom: nem.

Sok, sok munka van az így termelt borban, emellett a szőlőn természetesen megtalálható gombák erjesztik a szőlőt, ami így úgy nevezett spontán erjedés révén válik borrá. A dolog jelentősége azonban nem csak technikai: ha így készül a bor, akkor megőrzi a termőhely ízét, a franciák által méltán nagyra tartott „terroirt”.

Tömött sorokban a szőlő

Fenti tempóban műveli a szőlőjét Kovács Tibor és Kovács Beáta aka Beus, aki vendégül látott most pár napra és megmutatta a szőlőt. Mint arra talán emlékszünk, tőle kaptam a kiváló ültetni való fokhagymákat és a spéci spanyol paprika magokat is.

A hegy mögött a Balaton

A Szent György-hegy tetején terül el a szőjük, amit akár hívhatnánk Borkút (a helyiek régen így hívták a hegynek ezt a részét és a borok is ezen márkanév alatt kerülnek forgalomba) birtoknak is, de a birtok szó jelölte nyomasztó nagyság helyett itt egy simogatni valóan szép szőlő terül el ráadásul elég zegzugosan, mert nem egy tömbben fekszik az összesen 6000 tőke.

Beus mesél

A szőlőfajtákat tekintve négyet tartanak, de ezeknek nem mindegyike szüretelhető még. Van szürkebarát, kéknyelű, olaszrizling és cabernet sauvignon. Van amelyik fiatal még, van amelyiken dolgozni kéne még, ami viszont van, az a szürkebarát és hosszas éjszakába nyúló tesztelés eredményeként, magabiztosan kijelenthetem, hogy kiváló minőségű.

Az aranyos kecskék

A bor nagyszerű volt, de legalább ennyit hozzáadott az élményhez a környezet. A szőlő mellett gyümölcsfák, szederbokrok, rókalyuk, szemtelen kecskék és tücskök raja tette izgalmassá a napot. Mondhatnánk erre, hogy városi lány nagy kalandja vidéken (és tényleg), az viszont szerintem nem helyrajzi kérdés, hogy kevés szórakoztató dolog van mint a szőlőt rágcsáló kecskéket kergető gazdasszony. Erről sajnos nincs fotóm, a kecskékről viszont igen és ezúton üzenem a gazdájuknak, hogy tartson rendet közöttük, mert az egyik szomszéd már vállalkozott rá, hogy megnyúzza őket egy kiváló kecskepörkölt reményében.

Mint látható van sok szép kép, nézegessék és legyen jó hétvégéjük. Ha pedig próbát tennének Beusék borával, akkor írjanak ide: info@borkut.hu.

A bejegyzés kategóriája: Komposzt
Kiemelt szavak: , , , , .
Közvetlen link.

Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.