Eljött az ideje a palántázásnak, ami egyáltalán nem olyan riasztó, mint amilyennek tűnik és amellett, hogy bizonyos esetekben elengedhetetlen, rengeteg előnye van.
Az elengedhetetlen rész az, hogy kiszórhatunk egy csomag paradicsom magot, de ez termés tekintetében kevés sikerrel kecsegtet. Ha szeretnénk paprikát, paradicsomot vagy mondjuk padlizsánt, akkor palántázni kell. Persze vehetünk is palántákat, viszont ebben az esetben nem tudhatjuk, hogy milyen magból van és ugyanúgy nem biztos, hogy lesz belőle növény mint a saját nevelésűek esetében.Viszont kétségtelen tény, hogy megmenekülünk a nevelés terhétől. És a rengeteg előny: ami energiát belefektetünk a palántákba, azt megspórolhatjuk az egyelésnél, mert hogy azt majd nem kell. Épp ezért ajánlgatják az uborka, a tök és a bab palántázását is.
A palántázáshoz kell: föld (van amelyikre külön rá van írva, hogy palántázáshoz javasolt), cserép-tejfölös pohár-tőzegcserép, mag. Alternatív lehetőség a kesztyű, ami azért jó, mert nem kell egy hétig piszkálni a földet a körmünk alól. A tőzegcserepet már emlegettem, de megér még két bővített mondatot.
Tőzegcserép magokkal
A tőzegcserép lényege, hogy lebomló anyagból van, így nem kell vacakolni a kiültetésnél, egy az egyben berakhatjuk a földbe a növényeket. Ezt szépen így fogalmazták meg: „Használatával megkíméljük palántáinkat a kiültetés megpróbáltatásaitól.” És valóban, meg magunkat is a stressztől, hogy tönkretesszük a hetekig nevelt növényeket. A tálca szerkezetnek köszönhetően könnyen mozgathatjuk a palántákat, és lebomlik, amivel extra tápanyagot ad a sarjadó növénynek.
A tejfölös pohárról mindezek nem mondhatóak el, viszont ellentétben a tőzegcseréppel (590 Ft/2×12 db) teljesen ingyen van. Hallottam olyat is, hogy valaki tojástartóban palántázott, de nekem nagyon kevésnek tűnt az egy növényre jutó hely, de nosza rajta! Ha valaki sikerrel jár, kérem küldjön képet, kirakom.
A metódus a következő. Az edénybe beszórjuk a csomómentes földet, amit aztán lenyomogatunk, hogy ne legyen levegős, de ne is legyen túl kemény, majd locsoljuk meg, nem hideg vízzel, apró lyukú locsolófejjel. Ezt követően szórjuk a magot az edénybe. A szakik azt mondják, hogy 3 db mag/pohár a jó arány, mert nem biztos, hogy mind kikel. Ha nagy mag, akkor elég egy-két darab. A magokat fedjük még be egy kis földdel, locsoljuk meg még egy kicsit, de ne legyen sáros.
Így néz ki a csávázott mag: zöld a vegyszertől
A földet felaprítottam egy kaspóban evőkanállal, amikor eszembe jutott, hogy de honnan fogom tudni, hogy melyikben mi van?! Ragasztós címkém nem volt, dobozra írni meg nagyon macerás, de ekkor felvillant zsenim fénye: beszámoztam a növényeket, így csak egy számot kell írni a dobozokra. A tőzegre ceruzával, hogy ne akadályozza a bomlást, a tejfölös pohárra mehet az alkoholos filc, annak már úgy is mindegy. És ha már lista, akkor azt is feljegyeztem, hogy egy tasakban hány mag volt (ez egész ritkán van feltüntetve, helyette általában súly van megadva), így mérhető a mag minősége is: hogy magból hány növény.
Ezt követően már minden ment mint a karikacsapás, csak a locsolásnál volt még egy kis gond. A hideg víz probléma könnyen kiküszöbölhető, langyosat kell engedni ‒ környezetbarátabb megoldás, ha hagyjuk kicsit állni a hideget, ami a lakásban magától felmelegszik. A rózsafejű locsolókannáról, ami arra hivatott hogy a lágy tavaszi esőt imitálja le kellett mondanom, mert hogy nekem olyan nincs. Mondjuk azt nem láttam, hogy ezekbe kicsi dobozokba hogyan locsolnék bele egy böszme nagy fejű kannával.
De a városi kertész nem retten meg semmitől, két perc alatt csináltam egy megfelelő locsolót egy műanyag palackból. A hozzávalók minden háztartásban megtalálhatóak: vastag tű, gázláng, palackhoz passzoló kupak. A felforrósított tűvel helyre lyukakat csinálunk a kupakba és még a tavaszi eső is zokogva irigykedve nézi azokat a lágy sugarakat! Viszont fogóval fogják a tűt melegítés közben, különben csúnyán megég a kezük. Ez biztos mindenkinek nyilvánvaló, de én majdnem neki mentem puszta kézzel.
A végeredmény
Hát így ment a palántázás, igen szapora tempóban. Vannak akik azt javasolják, hogy a végén fedjük le a palántákat fóliával vagy takarjuk le üveglappal, mintegy az üvegházat imitálva. Tekintve hogy én egy műanyag nyílászárós, távfűtéses lakásban lakom és valahogy a penészt láttam ebben az ötletben, nem a sikert, így kihagytam.
Legyen jó hétvégéjüket, tervezzenek, magozzanak, palántázzanak. Én ásni fogok, szerdán találkozunk.
Kedves Erika!
Két évig helyrevetéssel neveltem paradicsomot, négy különböző fajtát – biomagból – és nagyon jó eredményeket értem el, pedig a kert nem éppen az ország legmelegebb táján fekszik. Bizonyos paradicsomtípusok – pld. a legkisebb bogyójú szendvicsparadicsom – egy másik kertben kifejezetten gyomosított a lehullott és otthagyott termésekből kicsírázó magokkal… Csak az a fontos, hogy se túl korán, se túl későn ne vessük el a magokat, mert az első esetben a melegigényes magok nem kelnek, másodikban meg esetleg nem lesz a növénynek ideje megérlelni a terméseket. Az biztos, hogy babot nem palántáznék, őszintén szólva még senkivel sem találkoztam, aki ezt tette volna, hacsak nem fóliában kertészkedett.
A műanyag nyílászárós, távfűtéses lakások átka az igen száraz levegő, amit a kis, érzékeny palánták nem nagyon kedvelnek, ezért is ajánlatos a takarás, csak szellőztetni kell a növénykéket időnként.
Borsika
Kedves Borsika,
bab palántákat én sem tervezek. Valóban ajánlgatják, ajánlgatják:), de magam is vetés mellett döntöttem. A palánta probléma pedig mint látható megoldódott, takarás nélkül is, amitől én a penész miatt tartok. Inkább többet locsolok.