Jó szándék nélkül nem megy a kert, de ennyi még a szép kerthez kevés. Nem szaporítanám a szót, mindannyian tudjuk, hogy ezer tényezőtől függ a siker, amelyek közül az egyik legfontosabb alap a jó terv, aminek elérkeztünk utolsó, de talán leglényegesebb részéhez, a növénytársításokhoz.
A növénytársítások lényege, hogy bizonyos növények jó hatással vannak egymásra, míg mások egymás mellé ültetése kifejezetten nem jó, legyen szó zöldségekről, a fűszernövényekről, gyógynövényekről vagy virágokról. A hatások elég eltérőek lehetnek: van hogy konkrétan riasztják egymás kártevőit mint a már emlegetett hagyma-répa páros, míg más esetekben pontosan nem ismert okok miatt, de jó hatással vannak egymásra.
Meg is lepődnénk, ha nem lennének arra vonatkozó tapasztalatok, hogy valakinél teljesen máshogy működött valami, mint ahogy az a szakirodalomban szerepelt, de ezzel nem nagyon lehet kalkulálni. Mivel nekem ez az első saját kertem, sok személyes tapasztalatról nem tudok beszámolni, ezért szakmunkára hagyatkoztam. Egyrészt Christine és Michael Lavelle: A biokertészet enciklopédiája (Jószöveg Műhely Kiadó, 2004) című munkájára, a táblázatok pedig Richard Bird: Az egészséges kerti növények (Új Ex libris Kiadó, 1998) című kötetéből valók (a közlés engedélyezéséért ezúton is köszönet a kiadónak). Ezen táblázatok segítségével alakítottam ki a végleges tervet, persze annak függvényében, hogy milyen növényeket szeretnék termeszteni, és ez alól nem képeztek kivételt a fűszernövények sem. Minek egy csomó olyan fűszer, amit nem szeret az ember?
A haszonnövényeken túl javasolt virágok ültetése is, akár zöldségek közé is, mivel ezek illata (is) elnyomja a zöldségek szagát, így nehezebben találják meg a kártevők, bár az is igaz, hogy ettől kicsit dzsungelszerű lesz. Nekem tetszik ez a verzió, de hogy pontosan milyen virágokat szeretnék, azt még nem tudom. Viszont ha elmennek magot venni, legyenek résen: rengeteg virágmag és virághagyma van, ember legyen a talpán aki nem akar rögtön háromféle liliomot, meg olyan aranyos apró virágos izét, pirosban, rózsaszínben, sárgában. Tapasztalatból mondom, acélos jellem kell a kísértések leküzdéséhez. Mielőtt menthetetlenül beleszeretnek valamibe, gondolják át, hogy milyen színű (érdemes három, egymáshoz passzoló színben gondolkodni) virágokat szeretnének a kertbe, és ennek mentén válasszanak. Persze ha valakinek az óvodai karácsonyfa színvilága az etalon, az sem baj, a lényeg, hogy mindenki a saját kertjével elégedett legyen.
Alább a hasznos táblázatok, vetési távolságokkal egyetemben. Most már tényleg csak papír, ceruza és akarat kell.
Vetési távolságok I.
Vetési távolságok még
Zöldségtársítások I.
Zöldségtársítások II.
Fűszernövények társítása
Kedves Erika!
Ajánlanék még egy könyvet: Gertrud Franck: Öngyógyító kiskert. Ha jól tudom, 1987-ben adták ki először magyar nyelven, de talán már van új kiadása is. Még nagypapámmal kezdtünk el ez alapján biokertészkedni akkor, amikor ez még nem igazán volt divatos, és nagyon jó ötleteket merítettünk belőle. Talán ez fertőzött meg véglegesen…:).
Különben a társításoknál nagyon oda kell arra is figyelni, hogy sok társnak ajánlott gyógynövény évelő, ami eléggé bezavar a vetésforgó tervezésénél, és a nagyon pergő magvúakkal is gond van, mert ezek meg folyamatosan gyomosítani fognak – pl. borágó.
Borsika
Kedves Borsika,
először is nagyon köszönöm a jó tanácsokat és megtisztelő a figyelem egy ilyen gyakorlott kertésztől. Én magam nem vagyok az, és a kert célja is csupán jelenleg annyi, h a magam számára elegendő zöldséget megtermeljem vegyszerek és műtrágya nélkül. Épp ezért nem is néztem utána a bio termesztés feltételeinek, mert sejtettem, h ez bonyolult (mint írtad engedélykérés stb.).Ez egy kis városi kert, így sajnos nincsenek tyúkok sem, de nem vagyok szomorú a lárváktól: legalább biztos jó a föld. Könyv tippet pedig külön is köszönöm! Üdv
Kedves Erika!
Az lenne a jó, ha minden elhanyagolt kertet kezelésbe vehetne valaki, ha nem is a gazdája, hanem egy lelkes hobbikertész…Szerintem nagyon jól teszed, hogy legalább a magad számára megpróbálsz egészséges táplálékot előállítani. Aztán ki tudja, talán elkap a gépszíj, és a kis parcella növekedni kezd
.
Egyébként a pajorokra azért hívtam fel a figyelmed, mert a gilisztákkal ellentétben ez nem annak a jele, hogy jó a föld, hanem hogy pld. nincs vakond, ami ugyan kitúr ezt-azt, de a legnagyobb pusztítójuk, és ha nem szedegeted ki a földből legalább a legnagyobbakat, akkor számíthatsz rá, hogy előszeretettel felcsemegézik a gondosan ápolt palántáid gyökereit. A drótférgek meg imádják a sárgarépa, retek, petrezselyem gyökerét…
Borsika
Kedves Borsika,
sajnos nincs vakond viszont egyenlőre úgy tűnik, h drótféreg sem. A pajorok körében pedig nagy mértékű pusztítást sikerült véghez vinnünk, teljesen bio módon, ásó és cipőtalp segítségével:)
Üdv